• Sáránszky-ház I.

• Leírás - Közelben - Árak - Program - Foglalás - Térkép

• Adatok:

• : magánszállás/lakóház -
• : / /
• :Dél-Dunántúli / Somogy
• : Balatonberény, Kossuth L. u. 52.
• :
• :
• : Önnek is legyen!
• :
• :
• :
• :
• :
• : ( : )
• szoba :
• : -

• :

• Sáránszky ház I.
  
  Balatonberény központjában csendes, szép környezetben komplett ház kiadó.
  
  A házban 6 szoba, 2 előszoba, 2 fürdő, 2 WC, 2 terasz, erkély és jól felszerelt konyha található. TV műholdas csatornákkal rendelkezésre áll.
  
  A házhoz tartozik 2 db kerti pavillon, az egyik 20 m2, a másik 60 m2.
  A hatalmas kertben (több mint 4000 m2) számos szabadidős programra van lehetőség (szalonnasütő, kerti bútorok, ping-pong asztal) és a gyerekeknek játékra (hinta, homokozó).
  
  Egész évben nyitva!
  
  Távolságok a háztól:
  Étterem, bolt: 100 m
  Strand: 400 m
  Busz, vonat: 100 m
  Hévíz: 15 km
  Sármellék: 15 km

• :

• :

• Elfogadott hitelkártyák:

• Elfogadott egészségpénztárak:

• Üdülési csekk: I

• Árak:
  
  Főszezonban (07.15. - 08.20.) 25.000,- Ft/ház/nap
  
  Egyéb időszakban 15.000,- Ft/ház/nap
  
  Az árak nem tartalmazzák az idegenforgalmi adót.

• :

Érkezés napja:
Távozás napja:
Érkező vendégek száma:
Szállásfoglaló neve:
Szállásfoglaló címe:
Szállásfoglaló telefonszáma:
Szállásfoglaló e-mail címe:
Megjegyzés:
Írja be a képen látható karaktereket!

• Térkép:

Balatonberény község területe kedvezõ tóparti hely a somogyi észak-déli iránnyú völgyekkel tagolt dombvidék egy nyugati hátjának (Marcali hátság) északi csúcsán. E panorámás tájat már az újkõkori ember is megélte, úgy 6500 évvel ezelõtt. A terület lakottsága azóta folyamatos. Az õskor minden kultúrája itt hagyta nyomát a földben, de a római hódítás nyomai és letelepedés nyomai, leletei is megtalálhatók a falu területén. Szórványos bronzkori maradványok mellett római kori településre utaló leletek is ismeretesek. Még Römer Floris észlelt a Balaton medrében egy római kutat és római téglákat. Az egyik villa telkén, a régi parttól 50 lépésnyire téglasírt találtak a IV. századból való római pénzzel együtt. A római kort követõ századokból nagyobb terjedelmû temetõt tártak fel, összesen 80 sírt, melyekbõl megállapították, hogy az úgynevezett keszthelyi kultúra egy településérõl van szó. A népvándorlás idejébõl is nagyszámú sírleletekre bukkantak a régészek a falu határában. Berény - Bereyn elsõ okleveles említése 1082-ben, I. László király korából való, amely a veszprémi káptalan birtokait veszi számba.
Az 1082. IV. 29-én kelt határjárási okiratban a következõt olvashatjuk: "in villa Bereyn habet ecclesia terram ad III. Aratra II. vineas vam bonam, piscaturas in Balaton." Tehát a határjárás során Berény mellett szántóföldeket, szõlõket, nagy erdõket találtak. Az 1121-ben létrejött oklevélben a környék számos települése mellett értesülünk Balatonberény fennállásáról is. Az oklevél nemcsak megnevezi Berényt, hanem világosan körvonalazza az életkörülményeket is. "Ugyanott a Balatonon túl szemben fekszik Berény (Buren) falu, amelyben 6 szõlõmûves háznép lakik, ugyanannyi szõlõkerttel. Ezek szabados jobbágyok, értenek a házak, templomok javításához, tartoznak szénát kaszálni."
Az 1332-37-ben összeállított pápai tizedjegyzékben újra találkozunk Berény nevével, de ekkor, hogy megkülönböztethetõ legyen más Berény nevû településektõl, a Fancs Berény (Fanch-Beren) nevet hordja. Ez annak a jele, hogy 1332-tõl a Gordovai Fanch-család birtoka. Berény papja ekkor Domonkos, ki 1334-ben 20 széles dínárt fizet pápai tized jegyében. A pápai tizedjegyzékben "szereplés" azt is jelenti, hogy a falu úgynevezett egyházas hely, melynek állandó jellegû, tartós építkezésû temploma van.
Ez az elnevezés az 1536-os török adólajstromban már Fajsz-Berény néven szerepel, 4 adóköteles házzal. 1580-ban 15 adóköteles házról szólnak a krónikák. 1642-1683-ig az andocsi jezsuita missziós állomáshoz tartozik. A török hódoltság után fejlõdésnek indul a falu: 1695-ben 13, 1728-ban 21 telke van. 1660-ból ismerünk egy dézsmaváltság összeírást, amelyen a község tulajdonosa Zankó (Sankó) Miklós a Fanch-család leányági leszármazottja.
Az 1703-as összeírásban Fancs-Berény néven szerepel, de tulajdonosai már Sankó Miklós és Boldizsár. A Sankó család rövid virágzás után 1720 körül kihalt. (Nevükhöz fûzõdik a templom restaurálása is 1703-1711 között.) 1726-ban gróf Harrach Raimund nápolyi alkirály kapja meg az uradalmat. Õ azonban 1727-ben eladja Hunyady Istvánnak és testvérének Hunyady Antalnak. Érdekesség, hogy ez a Hunyady-család leányágon rokona a régi birtokos Fanch-családnak. Gróf Hunyadi 1798-ban templom tatarozásának költségeit vállalta. 1881-ben kastélyt építtetett a községben. Bél Mátyásnak a Notitia-Hungarrial noval historica-geographial címû nagyszabású földrajzi leíró mûvéhez készült, ránk maradt kéziratában Balatonberényt a következõképpen jellemzi: "Berény nevét fekvésérõl vette, mert a Balaton kellemes partján fekszik. Ezért mindig egységes szellõ járja, erdei, szántóföldjei vannak, de szénatermõ rétjei, szõlõskertjei is, a Balatonban pedig halászda.
Tehát jómódú és bizonyára eléggé nemes.

A község fejlõdését jelezi, hogy a régi gótikus templomot, amely a török háborúk alatt megrongálódott, 1747-ben építik mai formájára barokk stílusban. A templom mellett a XVIII. században egyszerû Szent Vendel szobrot állítanak fel. A pásztorok védõszentje s így ez a szoborállítás bepillantást enged a lakosság egyik fõfoglalkozásába."
Feltételezhetõen van Berénynek egy Árpád-kori temploma is, aminek feltárását a közel-jövõben végzik el a régészek. Az 1784 évi térképen már látható a község alaprajza. Egyetlen hosszú, a Balatonra merõleges utcája van, amelyhez a Balaton parton, a nyugati irányban egy rövid keresztutca csatlakozik, tehát a község alapszerkezete ekkor már megvan. Az 1848-as szabadságharc katonai mozgásai elkerülik ugyan Balatonberényt, de a falu is adott katonákat, akik közül 11 berényi hõsi halált halt. A falu életében döntõ fontosságú volt a megépülõ Déli-vasút (1863) mert a falu számára ajtót nyitott a világra és lehetõséget adott a fürdõélet kialakítására, fejlõdésére.



A fürdõélet kialakulása és fejlõdése községünkben

A község csendes fejlõdését a Déli vasút megépítése (1863) jelentõsen meggyorsította. A község földesura gróf Hunyadi Imre 1881-ben kastélyt épített és itt töltötte nyarait, felismerve a Balaton szépségét, vonzerejét. A gróf példáját követve a kastély közelében 1894-ben még négy nyaralót építtetettek:
- Somogyi villa (1908-ban épült, ma óvoda van a helyén)
- Jalsoviczky villa (a II. világháború után rendõrségi épület, ma lakás, gyógyszertár van a helyén. Az épületet többször átalakították.)
- Hertelendy villa (késõbb Marzsó villa)
- Karay villa (ma gyermeküdülõ)

Az 1800-as évek végén, közvetlen a tó partján épült a Magyar Tenger Szálló 9 vendégszobával és 3 vendéglõ-helyiséggel. 1951-ben az OKISZ elõdje a KSZKBI vásárolta meg a szállót és motelszerûen átépítette. Így mûködött 1971-ig, amikor is elbontották és megépítették helyén a mai OKISZ üdülõt (Beach Hotel). A korábbi üdülõ mellett (a mai gazdasági épület helyén) akkor még egy nagyon szép liget volt, park sétánnyal, rózsafákkal. Ami megmaradt belõle a mai Beach Hotel és a Határcsárda között, az már csak egy park töredék.

1899-ben a Balatonparti községben másodikként megalakult a fürdõegylet, amely a fürdõtelepfellendítését igyekezett szolgálni. Feladata közé tartozott a köztisztaság biztosítása, utcák locsolása, fásítás. 1904-ben épült a Fürdõ Nagyszálló, az úgynevezett Armuth-telep. 104 szobájával és óriási tánctermével a környéken a legnagyobb szállónak számított. Ez a vasút közvetlen szomszédságával és az akkori Fõ utca (mai Kossuth L. u.) és Duruga (Petõfi S. u.) által bezárt meredek szakadékkal védett területen volt. Elsõsorban üdülés céljára használták, de gyakran rendeztek bálokat, mulatságokat (1930-36-ig, mint Székesfõváros nyaralótelepe). Egy visszaemlékezõ szerint: "Ilyenkor a vastag hangszigetelt függönyökkel szétválasztott termeket egybenyitották, és olyan hatalmas termet tudtak kialakítani, amekkora csak kellett."

A Magyar Tenger Szálló mellett mûködött az "Erzsébet panzió", mely a szálló lebontásával egyidõben szintén eltûnt. A Fõ utcában épült meg az 1890-es években a Páli Szálló és Vendéglõ, mely igen nagy szerepet játszott "Berény-Fürdõ" életében. (Ma a Korona étterem van a helyén.) Az Armuth-telep folytatásaként a vasút és Duruga közti domboldalban épült egy marcali bõrgyáros villája, továbbá Páli Lajos vendéglõs három egyforma villája. 1912-ben a vasútállomás mellett Szitár Józsefné építette a Hungária panziót (késõbb Szekeresék háza), majd az épületet 1951-ben megvásárolták, és üdülõként mûködtették tovább.
Az 1990-es évek elején eladták, és ma élelmiszerüzlet mûködik benne. (Így az épület az építészeti stílusát, jellegét elvesztette.) Az 1902-ben megjelent Balaton írásban és képekben c. kötet ezt írja Berényrõl: "Balaton menti falvak között ezt a szép fekvésû falut látogatják legtöbben, 1902-ben már 1500 vendége van. A falu minden nyáron zsúfolva van vendégekkel. A fürdõhelyet két tényezõ virágoztatja fel rohamosan: az olcsóság és a kényelem." 1907-ben már 4 szállóról, vendéglõk mellett 250 kiadó szobáról szólnak a statisztikák. A fürdõéletre jellemzõ, hogy naponta van zene a fürdõtelepen.
1904-ben a krónikák ezt írták Berényrõl: "A Balaton mentén, a somogyi oldalon az utolsó, de egyszersmind egyik legnagyobb nyaralótelep. A falu 250 háza közül 150 házban van kiadó szoba. Egy hónapra egy szoba bére 40-80 korona. A fürdés díja egész szezonra (ha a vendég fürdõbódét is szerez) egész család számára 4 korona. A fürdõbódék száma 170. Az élelmezés olcsó."

Ebben az idõben községünket csak Siófok elõzte meg. Tehát a déli parton Siófok után Berény volt a legnépszerûbb, leglátogatottabb fürdõhely. A szolgáltatások is minden igényt kielégítettek. Nemcsak vendéglátás terén, hanem egyéb irányban is, szinte minden iparos és kereskedõ réteget már megtalálhatunk a faluban. Az 1900-as évek elején Nyers János és Nyers István csónak- és vitorlásépítõ mesterek helyben készítik a csónakokat, vitorlákat és csónakdát üzemeltetnek.

Balatonberény az 1930-as évekre már "fejlett" nyaralóhelynek számított. Az 1929-es adatok már 60 villáról számolnak be. Az 1938-as adatok már két kifõzdérõl is említenek. A csónakdát a két Nyers testvér nagyon szépen kiépítette. A Balatonparton (a mai Határcsárda helyén) kisebb büfé épült, amit télen-nyáron használható vendéglõvé fejlesztettek, táncplaccal elláttak, és nyáron minden este táncolhatott a szórakozni vágyó közönség. Nemcsak nyáron, télen is megvolt a törzsközönsége. Visszaemlékezõk szerint az 1930-as évek elején többször itt nyaralt a Göncz család is (a Duruga u. 100. sz. alatt az õsi Baksa házban).

Göncz Árpád köztársasági elnökünkre /1990-2000/, - aki akkor még kisgyerekként nyaralt itt - így emlékeznek az akkori társak: "Már mint kisgyermek rendkívüli intelligenciával és értelemmel rendelkezett. Mindenki szerette. Nagyon jószívû volt. Nagyfokú irodalmi érzékkel volt megáldva. A fiatalabb generáció számára színdarabokat írt, melyeket elõadtunk a hátsó kertrészben a répásverem elõtt. A répásverem volt a színészek öltözõje, a zenekar (1 szájharmonika) is innen volt hallható." (Petneházyné Mály Bice feljegyzéseibõl.)

A fürdõélet fejlõdése töretlenül haladt de már a II. világháború közeledtével a vendégek száma csökkenõ tendenciát mutatott. A fürdõélet a II. világháború alatt teljesen megszûnt. A strand gazdátlanul állt. A háború után a nagy Armuth-telepet elbontották, sok épület teljesen tönkrement. Lassan-lassan kelt életre a fürdõtelep, de a visszaemlékezõk szerint soha többé nem lesz olyan, mint a háború elõtt volt. Az akkori fürdõélet hangulatát már nem lehet visszahozni.
Az ötvenes években az OKISZ elõdje vásárolt üdültetés céljára épületeket, melyeket részben lebontott és átépített. Így kezdõdött a szervezett üdültetés. A Balatonparton több úttörõtábort alakítottak ki, ahol éveken át sátortáboros üdültetés volt. A másik formája a gyermeküdültetésnek a meg lévõ illetve újonnan e célra épült gyermeküdülõkben volt lehetséges. (Baranya megyei Tanács Gyermeküdülõje, Zala megyei Tanács Gyermeküdülõje, Vas megyei Tanács Gyermeküdülõje)
A 70-es években egyre több vállalat vásárolt területet illetve épületet üdültetés céljára. A balaton-parti telkeket (mely korábban legelõ volt) 1955-ben parcellázták, így többen eladták, az új tulajdonosok pedig nyaralókat építettek. Így alakult ki az elsõ "villa negyed". (A mai virágutcák)

A 70-es években újabb telkek kerültek kialakításra és egyre több nyaraló épült. A külföldiek is gyakrabban és egyre többen töltötték a nyaralásukat a Balaton partján, így községünk is egyre forgalmasabb, keresettebb lett, de azért még mindig nyugodt, csendes kis üdülõhelynek számít.

Sokak számára pont ez a vonzó falunkban.

Látnivalók:

Bokros hegyi panoráma

A természetet és a bort kedvelõknek a szõlõhegyrõl nyíló panoráma, valamint a védett nádfedeles pincék finom borai nyújtanak felejthetetlen élményt.

Római Katolikus Templom

1350 körül épült gótikus stílusban. A török harcok során megrongálódott, s a Hunyady család hozatta helyre 1733 körül a barokk stílus jegyében. A templomon még látszanak a gótikus stílus jegyei is: a szentély, a támpillér, a bejárat és néhány ablak még õrzi a gótika jegyeit. A templom mellett látható a Szent Vendel szobor, mely 1793-ban készült el.

Múltház

A régi talpas házban, az ún. "Múlt házban" a település történetérõl, hagyományos népmûvészetérõl kaphatunk bõvebb betekintést.

A kiállításon megtudhatjuk, hogy 1906-ban néptánc-, népszokás- és népdalgyûjtõ útján Bartók Béla is járt a községben. (A nagy magyar zeneszerzõ balatonberényi gyûjtõútját emléktábla is õrzi).

Láthatjuk a dereskövet, amelyrõl arra következtethetünk, hogy e fajta büntetõeszköz nemcsak fából, hanem keményebb anyagból is készült.