A Balatontól 25 km-re északnyugatra, Hévíztől 10 km-re, Zalakarostól 25 km-re, a 76-os főúton Zalaegerszeg felé, Zalacsánytól 4 km-re a Zala folyó két oldalán terül el Kehidakustány. A település varázslatos tájával, a vidék nyugalmával, és 43C° fokos termálvizével évek óta a családok, pihenni és gyógyulni vágyók kedvelt üdülőhelye.
A Beáta Üdülőház 9 db igényesen berendezett 2+2 fős apartmannal várja a vendégeket.
Az apartmanok felépítése: nappali-étkező színes TV-vel (200 műholdas adás), felszerelt konyha (mikrosütő, kávéfőző, kenyérpirító, vízforraló, edények...), fürdőszoba zuhanyzóval, külön WC, hálószoba, erkély kerti bútorokkal. Parkolás az épület melletti parkolóban történik, amit biztonsági őr felügyel. A termálfürdő kb. 700 m-re található .
Távolságok a háztól:
Vendéglő: 200 m
Élelmiszerüzlet: 300 m
Gyógyfürdő: 700 m
Központ: 500 m
Buszmegálló: 250 m
2 fő részére 9.000 Ft/apartman/éj
3 fő részére 10.500 Ft/apartman/éj
4 fő részére 12.000 Ft/apartman/éj
Karácsony, Szilveszter és Húsvét 14.000 Ft/apartman/éj
Az árak tartalmazzák az Idegenforgalmi adót!
Kehidakustány
a Zala folyó erdőkkel, mezőkkel tarkított dombok ölelte völgyében fekszik, Keletről és Nyugatról a Kelet-zalai-dombság határolja. Aki vállalkozik a "hegyek" megmászására csodálatos körpanorámában lehet része, 50-100-km-es körben láthatja a Dunántúlt. A tájat elsősorban a mélyben zajló erők, a felszínt formáló szél és főképp a lezúduló patakok valamint a Zala folyó formálta. A területen az éves csapadék 700-750 milliméter, az éghajlat nedves, de az országban az egyik legkiegyenlítettebb, szélsőségektől mentes. Az évi középhőmérséklet 9,5 Celsius-fok körül alakul. A meghatározó szélirány az északi szél. A település l977-ben két önálló falu Kehida és Kustány összevonásával keletkezett
Kustány nevével már igen korán III. Béla király 1181. évben kelt oklevelében találkozhatunk, a falu részben királyi birtok volt, másik felét nemesek birtokolták. Kehida neve először 1232-ben írott kehidai oklevélben szerepel, mikor is a megye nemesei összegyűltek, tanácskoztak és levélben fordultak a királyhoz ügyeik önálló intézése érdekében, ekkor már fontos település Kehida. A kustányi szigeten található templomot 1256-ban említik először. Zala vármegye minden részéről jó megközelíthetősége miatt a középkori
vármegyei bírósági közgyűlések gyakori helyszíne volt. Tartottak itt nádori, főispáni, megyei bírósági közgyűléseket, a legtöbbet a 14. század első felében. A település a 13. század végéig a Koppányi család birtokában volt, majd a század végén Kőszegi Miklós nádor foglalta el. A 15. század elején Kustány már több falura oszlik, különböző birtokosokkal. 1319-ben Károly Róbert elkobozta az ellene lázadó Kőszegiek birtokát és ettől kezdve 1523-ig a Kanizsai család birtoka Kehida, ekkor Kanizsai László a család szolgálatában nagy érdemeket szerzett Hássági Dénesnek adományozza a falut. 1408-ban Egyházas- és Felsőkustányról írnak. 1494-ben szerepel először Alsókustány neve, amely bizonyosan azonos a korábban Egyházas kustányként szereplő falurésszel. 1505-ben Boldogasszony kustánya névvel illetik a falu egy részét, ez a név a falu templomának védőszentjére utal. A török időkben a meglévő udvarházat várrá alakítják át, a vár 1554-ben már állott. A várat 1588-ban, a törökök bosszúhadjáratukban felgyújtották. A falu sok pusztítás után a 18. században újjáépült. Ekkora nőági öröklés révén a Hertelendy család a birtokosa. A Deák család birtokába szintén nőági öröklés révén került, ugyanis
Deák Ferenc nagyanyja Hertelendy Anna volt. A falu története 1807-1854-ig összefonódik a településen élő Deák Ferenc (l803-1876) nevével. Deák Ferenc 1854-ben pestre költözött, ekkor a birtokot gróf Széchenyi Istvánnak adta el, akinek fiától Ödöntől a Baronyi bankár család tulajdonába, tőlük pedig a Károlyi család birtokába került. A birtokot 1924-ben kiparcellázták, nagy részét a kincstár vette meg a felépülő mezőgazdasági szakiskola és tangazdaság céljára. A községben l977-ig működő iskola a térség egyetlen kis faluban lévő középfokú intézménye volt.
A falu fejlődése ekkor megtorpanni látszott, majd a termálvíz hasznosítással óriási lendületet vett. Az első melegvizes fürdőmedencét a falu 1985. május 31-én avatta. Jelenkorban legfőbb turisztikai vonzerőnk a kehidakustányi gyógy- és élményfürdő.