Az új apartmanházunk a kehidakustányi gyógy- és élményfürdőtől 700 m-re található.
Három apartmanunkban 10 fő helyezhető el. A külön bejáratú apartmanok 40 m2-esek,
szépen berendezettek, összkomfortosak. Szép emlékek reményében, legyen a vendégünk,
üdüljön nálunk Kehidakustányban a termálparadicsomban!
Három (40m2-es) külön bejáratú apartman.
Mindegyik apartmanhoz nappali, felszerelt konyha, fürdő- és hálószoba tartozik.
A két tetőtéri apartmanhoz erkély és fedett terasz kapcsolódik.
A nagy nappaliban ülőgarnitúra ( igény esetén 2 személyes fekhellyé alakítható), előszobafal, SAT-TV,
teljesen felszerelt konyha ( hűtőszekrény,gáztűzhely, páraelszívó, mosogató, kávé-és teafőző,
vízforraló, kenyérpirító, mikro, edények, evőeszközök, poharak ), étkezősarok található.
A hálószoba berendezése: franciaágy ( 2 személyes), 2 éjjeliszekrény, lámpa, tükör, akasztós és polcos szekrény.
Fürdőszoba: tusoló, toalett, mosdó.
Az apartmanház zárt udvarán a személyautók biztonságosan parkolhatnak.
Szolgáltatások:
- Ingyenes szélessávú, korlátlan internetezés.
- Ingyenes kerékpárhasználat.
- Ingyenes infrakabin használat.
- Igény esetén reggelit biztosítunk.
- Vendégeink egyes éttermekben 10% kedvezménnyel étkezhetnek.
- Egész napos fürdőbelépőjét nálunk 20% kedvezménnyel vásárolhatja meg.
- Németül és oroszul beszélünk.
Programok:
- Igény esetén grillezéshez, bográcsozáshoz helyet és felszerelést biztosítunk.
- Gyermekek részére, külön megállapodás szerint kézműves foglalkozásokat
szövés, fonás, gyöngyfűzés, gyertyaöntés stb.) tartunk.
- Kirándulás, lovaglás, horgászat, vacsorával egybekötött borkóstolók szervezését segítjük.
- Szomszédunkban igénybe vehetők a fogorvos és reumaorvos praxis szolgáltatásai.
Távolságok a háztól:
0
Vendéglő: 100 m
Élelmiszerüzlet: 70 m
Gyógyfürdő: 700 m
Központ: 70 m
Buszmegálló: 70 m
3000 Ft/fő/éj
Gyerek 3-14 év 2000 Ft/fő/éj
Kehidakustány
a Zala folyó erdőkkel, mezőkkel tarkított dombok ölelte völgyében fekszik, Keletről és Nyugatról a Kelet-zalai-dombság határolja. Aki vállalkozik a "hegyek" megmászására csodálatos körpanorámában lehet része, 50-100-km-es körben láthatja a Dunántúlt. A tájat elsősorban a mélyben zajló erők, a felszínt formáló szél és főképp a lezúduló patakok valamint a Zala folyó formálta. A területen az éves csapadék 700-750 milliméter, az éghajlat nedves, de az országban az egyik legkiegyenlítettebb, szélsőségektől mentes. Az évi középhőmérséklet 9,5 Celsius-fok körül alakul. A meghatározó szélirány az északi szél. A település l977-ben két önálló falu Kehida és Kustány összevonásával keletkezett
Kustány nevével már igen korán III. Béla király 1181. évben kelt oklevelében találkozhatunk, a falu részben királyi birtok volt, másik felét nemesek birtokolták. Kehida neve először 1232-ben írott kehidai oklevélben szerepel, mikor is a megye nemesei összegyűltek, tanácskoztak és levélben fordultak a királyhoz ügyeik önálló intézése érdekében, ekkor már fontos település Kehida. A kustányi szigeten található templomot 1256-ban említik először. Zala vármegye minden részéről jó megközelíthetősége miatt a középkori
vármegyei bírósági közgyűlések gyakori helyszíne volt. Tartottak itt nádori, főispáni, megyei bírósági közgyűléseket, a legtöbbet a 14. század első felében. A település a 13. század végéig a Koppányi család birtokában volt, majd a század végén Kőszegi Miklós nádor foglalta el. A 15. század elején Kustány már több falura oszlik, különböző birtokosokkal. 1319-ben Károly Róbert elkobozta az ellene lázadó Kőszegiek birtokát és ettől kezdve 1523-ig a Kanizsai család birtoka Kehida, ekkor Kanizsai László a család szolgálatában nagy érdemeket szerzett Hássági Dénesnek adományozza a falut. 1408-ban Egyházas- és Felsőkustányról írnak. 1494-ben szerepel először Alsókustány neve, amely bizonyosan azonos a korábban Egyházas kustányként szereplő falurésszel. 1505-ben Boldogasszony kustánya névvel illetik a falu egy részét, ez a név a falu templomának védőszentjére utal. A török időkben a meglévő udvarházat várrá alakítják át, a vár 1554-ben már állott. A várat 1588-ban, a törökök bosszúhadjáratukban felgyújtották. A falu sok pusztítás után a 18. században újjáépült. Ekkora nőági öröklés révén a Hertelendy család a birtokosa. A Deák család birtokába szintén nőági öröklés révén került, ugyanis
Deák Ferenc nagyanyja Hertelendy Anna volt. A falu története 1807-1854-ig összefonódik a településen élő Deák Ferenc (l803-1876) nevével. Deák Ferenc 1854-ben pestre költözött, ekkor a birtokot gróf Széchenyi Istvánnak adta el, akinek fiától Ödöntől a Baronyi bankár család tulajdonába, tőlük pedig a Károlyi család birtokába került. A birtokot 1924-ben kiparcellázták, nagy részét a kincstár vette meg a felépülő mezőgazdasági szakiskola és tangazdaság céljára. A községben l977-ig működő iskola a térség egyetlen kis faluban lévő középfokú intézménye volt.
A falu fejlődése ekkor megtorpanni látszott, majd a termálvíz hasznosítással óriási lendületet vett. Az első melegvizes fürdőmedencét a falu 1985. május 31-én avatta. Jelenkorban legfőbb turisztikai vonzerőnk a kehidakustányi gyógy- és élményfürdő.